Határidőre befejeződött a Székesfehérvárt és három környező települést érintő csatornafejlesztés

Több mint hat és fél ezer háztartás köthet rá az új csatornahálózatra

Székesfehérvár, 2012. november 15. A terveknek megfelelően határidőre befejeződött a csatornahálózat bővítése annak az Európai Unió által támogatott környezetvédelmi nagyprojektnek a keretében, amely Székesfehérvár korábban még csatornázatlan területein, valamint Pátkán, Pákozdon és Seregélyesen oldja meg a szennyvízelvezetés és –tisztítás gondjait. A mintegy 8,57 milliárd forint összköltségű projekt során a kivitelezők csaknem 190 kilométernyi vezetéket építettek. A kivitelezés befejezéséről tartott székesfehérvári sajtótájékoztatón elhangzott: a beruházás több mint 6500 háztartás számára jelent bekötési lehetőséget a négy Fejér megyei településen, növelve a lakások komfortját, egyben jelentősen hozzájárulva a Velencei-tó vízminőségének megóvásához.

A 2011 márciusában megkezdődött kivitelezési munkák az eredeti ütemezésnek megfelelően, 2012. október 30-áig befejeződtek, megtörtént a műszaki átadás és üzembe helyezés, így Hullay Gyula projektmenedzser bevezetőjében bejelenthette: a rendszert üzemeltetésre át tudták adni a Fejérvíz Zrt.-nek. Székesfehérvár korábban csatornázatlan részein és, Pákozd, Pátka valamint Seregélyes teljes területén ezzel teljessé vált a csatornázottság. A kivitelezési munkák bő másfél évig tartottak, közben az elkészült csatornaszakaszok rész-műszaki átadásával egyes településrészek háztartásai már korábban szakaszosan csatlakozhattak a hálózatra.

A négy település pályázatát 2008. augusztus 15-én nyújtotta be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek, az pedig 2008. december 17-én továbbította az Európai Bizottságnak. A Bizottság 2009. december 18-án hagyta jóvá a „Székesfehérvár Megyei Jogú Város és térsége – Pákozd, Pátka, Seregélyes – szennyvízcsatorna hálózatának bővítése” tárgyú nagyprojektet, amelyet az Európai Unió Unió Kohéziós Alapja támogatott. A projekt tervezett nettó összköltsége forintban számolva 8,57 milliárd. A projekttámogatás mértéke 75,49%. Ehhez az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Programja (KEOP) 6,43 milliárd forintos támogatást nyújtott, amelyből 5,47 milliárd forint európai uniós forrás, 0,96 milliárd forint pedig hazai költségvetési támogatás. A fennmaradó 2,14 milliárd forintot a négy önkormányzat önerőként biztosította.

A kivitelezési munkák befejeződtek, de a projekt teljes lezárására az üzemeltetéshez szükséges gépek leszállítása után, 2013-ban kerül sor. Hullay Gyula projektmenedzser a tájékoztatón kiemelte: már most látható, hogy mivel a kivitelező konzorcium többlet- és pótmunkák nélkül valósította meg a szennyvízelvezető rendszert, a kivitelezési szerződéshez képest nettó 167.765.513.-Ft megtakarítást sikerült elérni.

Az elmúlt évtizedek legnagyobb infrastrukturális beruházásának nevezte a csatornafejlesztést dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, aki a projektben részt vevő települések és szervezetek együttműködésének fontosságát hangsúlyozta, mint a beruházás rendben, határidőre történő befejezésének fő elemét. Kiemelte: a csatornahálózat elkészülte a térségben élők életminősége szempontjából jelentős előrelépés. A város a csatornázást követő útfelújításokra is jelentős összegeket fordított, és további uniós pályázati forrásokra számít.

– Magyarországon jelenleg közel 80 településen, mintegy 450 milliárd forint értékben zajlanak hasonló fejlesztési projektek – mondta Tóbiás Zoltán, a közreműködő szervezet, Nemzeti Környezetvédelmi és Energiaközpont Nonprofit Kft. főosztályvezetője. Hangsúlyozta: a székesfehérvári az első a kiemelt EU-s nagyprojektek közül, amelyiknek – méghozzá határidőre – befejeződött a kivitelezése; emellett abban is példaként szolgálhat, hogy a nemcsak belül maradt a költségkereteken, de még megtakarítást is sikerült elérni.

A projekt közvetlenül körülbelül 20 és fél ezer lakos javát szolgálja a négy településen. A háztartásokban, a településeken keletkező szennyvizek az új szennyvízcsatorna-rendszeren keresztül a meglévő székesfehérvári központi szennyvíztisztító-telepre jutnak. A szennyvíztisztító-telep megfelelő kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy a fogadott többletet biztonságosan, az előírásoknak megfelelően megtisztítsa, és a keletkező szennyvíziszapot kezelje. Az ingatlantulajdonosokra csak az ingatlanon belüli rácsatlakozás hárul.

Az érintett települések és településrészek a Velencei-tó érzékeny és fokozottan érzékeny vízgyűjtő területén találhatók, ezért itt különösen fontos a keletkező szennyvizek megfelelő összegyűjtése, elszállítása és biztonságos kezelése. A beruházás eredményeképpen javul a Velencei-tó vízminősége, ami az egész régió számára kézzel fogható nyereség: a tó turisztikai vonzerejének megőrzése minden itt élő számára közvetlen gazdasági érdek is.

A mintegy másfél évig tartó munkák során a kivitelezőnek – a KSZ-2010 Konzorciumnak – csaknem 190 km hosszúságú vezetéket kellett megépítenie, melyből 148,8 km a gravitációs csatorna – ami körülbelül megfelel a Székesfehérvár és Szombathely közötti távolságnak –, 41 kilométer pedig nyomóvezeték. Elkészült továbbá 27 db szennyvízátemelő telep, valamint 253 db házi átemelő.

A csatornafejlesztés 6519 új bekötés lehetőségét teremtette meg, ami az ingatlantulajdonosok közvetlen érdeke. Az érvényes szabályozás értelmében a hálózatra meghatározott időn belül rá nem kötőknek a vízhasználat alapján jelentős összegű talajterhelési díjat kell fizetniük. A tájékoztatón fölhívták a figyelmet arra is, milyen előírásokat kell betartaniuk a csatornahasználó háztartásoknak a rendszer biztonságos működése érdekében.

Ahhoz, hogy a meglévő Székesfehérvári szennyvízhálózat fogadni tudja a Pátka–Csala, Öreghegy, Pákozd–Kisfalud és Seregélyes–Börgönd irányából érkező szennyvízmennyiségeket, néhány helyen szükségessé vált az üzemelő szennyvízcsatorna felújítása és újjáépítése is. Így a kivitelezők felújították a Budai út alatt futó főgyűjtőt, a Seregélyes és az Adonyi út alatt futó csatornát, a Fiskális út alatt húzódó csatorna alsó szakaszán, a Seregélyesi úton és a Mártírok útján megnövelték az átmérőt.

A beruházással nem csak az egyes porták tulajdonosai, de a részt vevő önkormányzatok is gyarapodtak, mivel a projekt keretében megvalósított létesítmények Pákozd, Pátka, Seregélyes és Székesfehérvár önkormányzatának 100%-os tulajdonába kerülnek.